DSCF4036

Láthatatlan Székelyföld

“Egy kiállítás, amely lehetőséget ad a látássérülteknek is, hogy megismerjék Székelyföld épített értékeit!” Erdélyi Utakon Egyesület

Kerékpártúra Hosszúaszóra

Hosszúaszó a Fitód-patak forrásvidékén, a Hosszúaszó és a Tófeje-patak összefolyásánál, festői völgyben található település. A falu érdekessége, hogy 1974-ben a szocialista területrendezés következtében elnéptelenedett. Lakói Mindszentre, Szentlélekre költöztek, házaikat pedig csíkszeredaiak vásárolták fel és hétvégi házakká alakították át. 1910-ben 116 lakosa volt, de 1992-ben már csak 1 magyar lakta. Napjainban a környék kedvelt pihenőhelye, borvízforrásait enyhe éghajlatát sok környékbeli keresi fel.

8508871_nagy

Ezer Székely Leány Napja

“Jöjjünk ide évről-évre az Ezer Székely Leány Napjára, közös szent-misén részt venni, magunkba fogadni az élő Istent, hogy belsőleg is megérlelődjünk a ránk bízandó életek befogadására és felnevelésére! Jöjjünk ide őseink lelkéből meggazdagodni, sajátos kincseinkből megajándékozni másokat és gyarapodni a többiekéből! Jöjjünk ide, hogy dalban, táncban, vidám játékban átéljük a közösség megtartó erejét! “ Walter Ilona

Szamosújvár

Az 1291-ben először faluként említett Szamosújvár Erdély történetében fontos, kettős jelentőséggel bírt, ugyanis egyike, a két XVIII. században tervezett barokk városnak. Másik jellegzetessége, hogy örmények által tervezett, malyd felvirágoztatott város.

„Sal ipse, bonus solidus” – a tordai sóbánya

Ahogy már sokszor olvashattuk és tudjuk, Erdély rendkívül gazdag altalajkincseiben, amelyek közül talán a legértékesebb a felszínre bukkanó só. Képződése a báden korra tehető, 18 millió évvel ezelőttre.

A Tordai hasadék

A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatotabb természeti látványossága. A magas sziklafalak, a gazdag növény- és állatvilág különleges élményben részesíti az idelátogatókat. Elhelyezkedését tekintve a Tordai hasadék az Erdélyi Szigethegységben található néhány kilóméterre Torda városától.

Kisbacon és a nagy mesemondó Benedek Elek

A Kovászna megyében található Kisbacon a legnagyobb magyar népmese- és népmondagyűjtő Benedek Elek szüéőfalujaként ismert, aki a Székely nép kultúrájának jeles képviselője. A falu első írásos említése 1567-ból származik, ahol Kws Baczon néven szerepel. Napjainkban Kisbacont a nagy mesemondó ma is látogatható szülőháza, miatt keresik fel. A ház előtt látható az 1969-ben felavatott “Elek apó” szobra.

Mezei zsurló (Equisetum arvense)

Mezei zsurló (Equisetum arvense) Gyakrabban használt magyar nevei: kannamosófű, békaláb, békarokka, bábaguzsaly, lófarkfű, cindrót, macskafark, csikófark, tálmosófű Évelő virágtalan növény. Gyöktörzse feketés színű, melyből két féle szár fejlődik ki: a kora tavaszi termőszár, amely barna, nem ágazik el, csúcsán egy tobozra hasonlító fűzér (1-4 cm) képződik, ebben helyezkednek el a spóratermő levelek, a nyári meddő […]

Pipacs (Papaver rhoeas)

Pipacs (Papaver rhoeas) Gyakrabban használt magyar nevei: vetési pipacs, lúdmák, vadmák Egyéves lágyszárú növény. Gyökere vékony, hengeres, fehér színű. Szára felálló, 30-60 cm magas és serteszőrökkel borított. A tövénél egy vagy többször elágazó. Levelei szórtan helyezkednek el, szeldeltek, élénkzöld színűek. A virágok a kocsányok végén magánosan állnak, 4-8 cm átmérőjűek (kinyílt). A bimbók bókolnak, virágzáskor […]

Mentafajok (Mentha spp.)

Mentafajok (Mentha spp.) Borsosmenta (Mentha x piperata) Fodormenta (Mentha spicata var. crispata) Mezei menta (Mentha arvensis) Vízimenta (Mentha aquatica) Lómenta (Mentha longifolia)

Kérjük, ellenőrizze az adatait

Ki kell töltenie a biztonsági kódot hogy befejezhesse a foglalást:

Sikeres foglalás

A foglalás másolatát elküldtük önnek és az erdélyiutakon.com csapatának.