8508871_nagy

Ezer Székely Leány Napja

“Jöjjünk ide évről-évre az Ezer Székely Leány Napjára, közös szent-misén részt venni, magunkba fogadni az élő Istent, hogy belsőleg is megérlelődjünk a ránk bízandó életek befogadására és felnevelésére! Jöjjünk ide őseink lelkéből meggazdagodni, sajátos kincseinkből megajándékozni másokat és gyarapodni a többiekéből! Jöjjünk ide, hogy dalban, táncban, vidám játékban átéljük a közösség megtartó erejét! “ Walter Ilona

Kisbacon és a nagy mesemondó Benedek Elek

A Kovászna megyében található Kisbacon a legnagyobb magyar népmese- és népmondagyűjtő Benedek Elek szüéőfalujaként ismert, aki a Székely nép kultúrájának jeles képviselője. A falu első írásos említése 1567-ból származik, ahol Kws Baczon néven szerepel. Napjainkban Kisbacont a nagy mesemondó ma is látogatható szülőháza, miatt keresik fel. A ház előtt látható az 1969-ben felavatott “Elek apó” szobra.

Farsangtemetés Erdélyben

Ősrégi szokás Erdélyben a nagyböjt előtti farsangtemetés, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, jellemeznek. A közelmúltban, a hosszú téli esték mulasztására a fiatalok egymás házainál gyűltek össze, a legények maszk mögé bújva verseket mondogattak és a leányokat, vagy barátaikat ilyesztegették.

Barót

Barót, Kovászna megyében, a Baróti medencében található bányászváros, Erdővidék központja. Nevét a honfoglaláskor itt letelepedő Barót nemzetiségről kapta. Történelmi feljegyzések alapján már az 1200-as években lakott település volt.

csiksomlyoi-punkosdi-bucsu

A Csíksomlyói Pünkösdi búcsú

A Csíksomlyói Búcsúról már a XV. század óta tesznek említést a történelemírók. A pünkösdi zarándoklat 1567 óta tart, megemlékezve arra, hogy a csíki és gyergyói katolikus hívek elhárították szülőföldjükről az erőszakos hittérítés veszélyét. A történelem szerint 1567 pünkösd szombatján a Csíki hadak a Tolvajos tetőn megfutamították János király hadát. Ezen esemény tiszteletére Csíksomlyón minden évben, […]

muzeul_etnografic_cernat

Alsócsernáton

A Bodoki-hegység lábánál, Kézdivásárhelytől mindössze 10 km-re található Erdélyi utazásunk következő megállója Alsócsernáton. Első írásos említése 1332-ből származik és a pápai tizedjegyzék alapján lakói szabad székelyek voltak, kik kiváltságai és katonai jelentőségük a XIX. századra elenyészett. Az itt élők tudatában viszont máig erősen él a székely szabadság és másság eszménye.

kibed

Gyulakuta és a Kibédi vöröshagyma

Erdélyi utazásunk ezen alkalmával két egymáshoz közel található Székely falucskát mutatok be. Mindkét falu Szováta és Balavására között található. Elsősorban Gyulakutáról olvashatnak és annak épített értékeiről, malyd a Kibédi vöröshagyma turisztikai fontosságáról ejtek pár szót.

375919_417043241683716_682621706_n

Székelykeresztúr

Nemhiába, hogy e Székely kisváros oly sok híres turisztikai látnivalóval rendelkezik, mivel már Szent István korából találunk feljegyzéseket. Nevének eredete a Szent Kereszt tiszteletére emelt Római Katolikus templomból ered.

rovasiras

Székely róvásírás

 A rovásírás a székelység alfabetikus, ősírása, melyet már Kr. U. 600-ban használtak. Néhány emléke elolvasatlan és nehezen meghatározható korú, az írásrendszer más írásokkal való pontos összefüggése tisztázatlan. Napjainkban rovásírásra való emlékeket leggyakrabban különböző anyagokba, például fába és kőbe karcolva lehet találni. A rovásírás legfőbb elemeit a magyarság a honfoglalás előtt, a keleti szállásterületeken sajátította el.

Csomakoros

Csomakőrös es a Magyar Őshaza kutatója

A Kőrös domb lábánál fekvő, Kőrös pataka mellett található Csomakőrös, a híres Tibeti- Magyar szótár megalkotója és a Magyar őshaza kutatója, Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja.

Kérjük, ellenőrizze az adatait

Ki kell töltenie a biztonsági kódot hogy befejezhesse a foglalást:

Sikeres foglalás

A foglalás másolatát elküldtük önnek és az erdélyiutakon.com csapatának.