Az erdélyi szászok legjelentősebb városa, már az 1100-as évek elején lakott település, 1224-től 1876-ig az erdélyi szászok politikai szervezetének központja. Politikai jelentősége már akkoriba igen csak ismert volt, a mára már sajnos nem látható vára 39 toronnyal rendelkezett 4 bástyával és 2 körbástyával volt megerősítve.

Az evangélikus püspökség székhelye, a reformáció egyik erdélyi központja, majd a Rákóczi féle szabadságharc után az erdélyi katonai kormányzó székhelye. Nyomdája már 1528-ban tevékenykedett, a 1546 elött már működik a városi levéltár.

A 15-16. század gazdasági életében közel 40 céh vesz részt, kereskedői kapcsolatban álltak Havasalfölddel, Anatóliával illetve Közép és Nyugat Európával. Az Erdélyi medence nyugati részének Nagyszeben jelentette a legnagyobb gazdasági életet. A korábbi évszázadok művelődési, építészeti emlékeiben gazdag város 2007-ben elnyerte Európa Kulturális Fővárosa díját.

Nagyszeben

Fő látványosságai közé tartozik a XII. századi román stílusú evangélikus templom, melyet a XIV-XVI. -század között gótikus stílusban építettek át. Nagy történelmi múltjának köszönhetően napjainkban megtalálhatóak a különféle építészeti stílusok jegyei, melyek közül az egyik legértékesebb a barokk stílusú Bruckhental palota.

A palota műkincsgyűjteményéből és könyvtárából jött létre Erdély legelső múzeuma 1817-ben, mely azóta folyamatosan bővült, napjainkban régészeti kiállítással, néprajzi és történelmi részleggel illetve kép és könyvkiállítással is bővült. Az említett várnak napjainkra már csak kisebb nyomai maradtak. Felfedezhető a várfal egy darabja, egyik bástyája (Heller bástya), valamint városszerte néhány torony.

Hozzászólások

hozzászólás